Madrid – 10 dolog, ami sokkolt

Nincs sok turista: Igaz, mi Barcelona után mentünk Madridba és lehet ezért volt nagy a kontraszt, de alig-alig járkáltak az utcákon mikor megérkeztünk este 8 óra körül. Sok helybéli elmegy nyáron a tengerpartra és talán ezért volt kevesebb a spanyol szó, valamint kevésbé felkapott úti cél, mint Barcelona, vagy más Európai nagyvárosok. Estefelé nagyon kellemes volt sétálgatni a palotánál, szinte olyan volt mintha szellemvárosban járnánk. A Plaza Puerta del Sol az egyetlen kivétel a belvárosban, mintha minden turista itt lézengene és máshova nem is mennének…
Lassú reggeli órák a látványosságoknál: Reggel 10 órakor nyit szinte minden belépős hely. Ezért minden turista úgy gondolja, hogy ha nyitáskor megy, akkor elkerüli a nagy sorokat, és pont ezért vannak nagy (maximum fél órás sorok) tömegek reggelente a Palacio Real-nál és a Museo Nacional del Prado-nál, a két legpopulárisabb attrakciónál. Ha erre a két helyre kicsit később megyünk, mondjuk délután 2 óra körül, garantáltan bejutunk kevesebb, mint 5 perc alatt.
Szemetes: Ez valamiért a délebbi európai városokra jellemző… Főként a belvárosban töltöttük az időnk nagy részét, és nem volt olyan hely, ahol tisztaság lett volna. A palotánál több füves rész is található, tele volt dobálva szeméttel, és azon gondolkoztam mióta lehetett ott, hiszen minden nap alig voltak ott emberek… Vajon milyen időn közönként takarítják a tereket? A nagy Parque del Retiro is szemetes volt, valamint a múzeumok körüli rész is… Sajnos az is nagyon elszomorító, hogy rengeteg hajléktalan él Madrid utcáin, de talán nincs olyan európai nagyváros, ahol ez nem így lenne.
Remek vonatösszekötése van vidékkel: Az Atocha vonatállomásra sok vonat fut be belföldről. Olyan vonatok, amelyeknek a maximum sebessége elérheti a 300 km/h-át. Mi Barcelonából mentünk Madridba gyorsvonattal és 2 és fél óra alatt teljesítette azt az óriási távot. Ezt a tömegközlekedést Spanyolországban a repüléshez tudnám hasonlítani. Minél hamarabb veszed meg a jegyet, annál olcsóbb; átvizsgálják a táskáidat, csakúgy, mint egy reptéren; van rajta ’büféskocsi’, ami végig megy az egész vonaton, de van egy bár is; filmet lehet nézni. Kellemes meglepetés volt ez a spanyol vonatozás, és bárkinek bátran ajánlom, mert nagyon kényelmes.
Nem láttuk a Manzanares-t: Madridon keresztül szel egy folyó, a Manzanares. A térképen láthatjuk, hogy ott megy el, a palota birtoka mellett. Ha a közelében voltunk folyamatosan kerestem a szememmel, de egyszerűen nem volt látható a palota területéről. Felmentünk egy dombra, a Templo de Debod-ot megnézni és onnan nagyon sokfelé ellehetett látni, de a folyót még onnan sem… Lehet nagyon keskeny? Általában szeretem látni a fővárosok folyóit, de ezt egyszerűen lehetetlen csakúgy mellékesen megtekinteni.
A Palacio Real kertjének nagysága: Lejárnád a lábadat, ha végig sétálnál az egész kerten. Tudni kell viszont, hogy hol lehet bemenni, mert akkora nagy helyet foglal el, hogy simán el lehet tévedni. Palacio Real-tól északra található a Jardines de Sabatini, szép-szép, de én nem erről a kertről beszélek. Ha ide bemész, sajnos nem tudsz tovább menni a palota nyugati részén található zöld részre. Végig kell haladni a Cuesta San Vincente-n, majd a kőrforgalomnál a Paseo Virgen del Puerto-n úgy 100 méter után lesz egy bejárat a Campo del Moro-ra. Ez a rész sokkal lejjebb van magasságban, mint a Palacio Real. A kapu után található egy sugárút felfelé a palotához, ami csodálatosan néz ki a virágokkal, fákkal. De ne tévesszen meg! Ebből a kertből nem lehet átjutni sem a palotához, sem mellette lévő részekhez. Mindig körbe kell menni, vagy délről, vagy északról.
A belvárosban közel van minden: Sok nagyvárosban órákat kell gyalogolni, hogy egyik látványosságtól eljussunk a másikig. Ez egyáltalán nem igaz Madridra. Minden bejárható lábbal, kényelmesen. Közel van egymáshoz a: Palacio Real térsége, Puerta del Sol, Calle Alcala, három nagy múzeum utcája, Parque del Retiro, de még a Templo de Debod is. Tehát a látványosságok egy térségbe tömörülnek.
Kellemes, otthonos utcák: Talán pont az előző tény miatt, nagyon feltöltő itt sétálgatni. Kevesen vannak, minden közel van, olyan otthonos minden. Szeretem mikor egy városnál a nagy épületek, felhőkarcolók kivannak szorítva a belvárosból, ezáltal élhetőbbé válik.
Nem drága, sőt olcsó: A Puerta del Sol mellett volt a szállásunk, tehát a belváros közepén, minden csak pár percre volt gyalog, és ez volt az eddigi legolcsóbb (Párizs, Róma, London, Barcelona mellett). Igaz, vannak belépők az attrakciókhoz, de nevetségesen olcsó egy diákjegy. Az éttermekben sem olyan magasak az árak, szóval, ha pénzkímélő helyre akarsz menni, mindenképpen Madridot ajánlom. Az egyedüli pénzkidobásunk az volt, hogy vettünk egy 10 alkalmas tömegközlekedési kártyát, ami olyan, mint az Oyster Londonban, és alig használtunk (mert nincsenek távolságok), és sajnos nem lehet ezeket a kártyákat vissza válltani… Úgyhogy most van egy ilyen kártyánk, ami arra vár, hogy visszamenjünk Madridba.
A múzeumokban előtted restaurálnak: Még életemben nem láttam ilyet, pedig már jó pár múzeumba betévedtünk. Össze sem tudom számolni hány helyen láttuk azt, hogy az eredeti festménynél, jól megvilágítva, palettával a kezükben restaurálók állnak és bedugott füllel végzik a munkájukat. Először megijedtem, hogy: Jaj, szegény festménynek még baja lesz!, meg azért rossz belegondolni, hogy egy Picasso-hoz, vagy egy Leonardo-hoz valaki hozzányúl… De ez tette felejthetetlenné az emléket. Az pedig egy bónusz, hogy ezek a nagy múzeumok egy utcán találhatóak meg, úgy, mint sehol máshol a világban.