Párizs – 10 látványosság, amit muszáj megnézni

Eiffel-torony: Párizs legtöbbet használt szimbóluma az Eiffel-torony. Ezt a remekművet az 1889-es világkiállításra tervezte Gustave Eiffel (a Nyugati-pályaudvar kivitelezését az ő cége csinálta) a francia forradalom százéves évfordulójára. 20 év után tervezték a lebontását, de szerencsére megmenekült ettől, hiszen remek magasságot biztosít a rádióantennáknak… ja, és persze azért, mert ikonikussá vált. Nyitás előtt érkezzünk, hogy elkerüljük a rettentő nagy sorokat. Az ’emeleten’ található a Jules Verne Michelin-csillagos étterem, ahova csak akkor menjünk, ha milliomosok vagyunk. Ez egy elég zsebbe nyúlós téma. Viszont ha nem félünk a magasságoktól és tiszta az idő, akkor azt javaslom, hogy egyből a legfelső szintre menjünk, hogy tényleg megérezzük milyen magas is a torony (324 m). Ezen a szinten található Eiffel irodája, ahova sajnos nem lehet bemenni, de képeken megfigyelhetjük, hogy nézett ki annak idején. A szűkös felső részen, emellett, található mini toalett is. Ki mondhatja el magáról, hogy az Eiffel-torony tetején pisilt?
Cathédrale de Notre-Dame de Paris: Victor Hugo Quasimodójának székesegyháza, a kulturális ikon, a Notre-Dame (azaz, a ’mi asszonyunk’). Ezt a gótikus templomot senki sem hagyja ki, ha Párizsban jár. Nagyon nagy sor áll a kapuk előtt a biztonsági intézkedések miatt. Legutóbb mi csak az elejéhez sétáltunk és bementünk. Próbáljuk ki ezt a ’taktikát’ hátha sikerül vagy menjünk nyitás előtt. Bent figyeljük meg a rózsaablakokat. Ezután, ha láttuk a Disney mesét, vagy szeretjük a magasságot, menjünk fel a tornyokba. Ide külön sor áll, a balszárnynál, de megéri a sorbaállást a fenti látvány. Fent ugyanis nem csak a szép francia házakat és a Szajnát tekinthetjük meg, hanem ’személyes kapcsolatba’ kerülhetünk a híres Notre-Dame vízköpőivel is.
Musée du Louvre: Párizs legnagyobb palotájában található a világ művészetének legjelentősebb gyűjteménye. Mikor a Louvre-ba megyünk amellett, hogy a műremekeket nézegetjük, csodáljuk meg magát az épületet is. Egy élmény a piramison („Egy sebhely Párizs arcán” [Dan Brown: Da Vinci-kód]) keresztül ’alászállni’ a Louvre-nak, de az ottani bejáratnál rengeteg ember várakozik. A déli szárny kapujánál, de igazából bármelyik másik bejáratni szinte senki sem várakozik, ami azt jelenti, hogy odamegyünk és pár perc alatt már bent is vagyunk. Bent le fogjuk járni a lábunkat, ha rendesen megakarunk nézni a legtöbb mérföldkövet a művészetben. Egyszerűen témákra vannak osztva a különböző részek, de még így is könnyű eltévedni. Próbáljunk minél több időt a Louvre-ra szánni a párizsi napjainkból.
Ste.-Chapelle: Ez az épület a 13. század közepén készült. Könnyen elmehetünk a gótikus épület mellett, mert kívülről semmi feltűnő nem sugárzik róla. Ám, ha bemegyünk szédítő nagyságú, lélegzetelállító színes ablakok fogadnak. 1100 bibliai jelenetet ábrázolnak ezek az üvegablakok. Felejthetetlen élmény.
Centre Pompidou: Az épület már magában ikonikus. Ahogy az elektromos, víz- és légkondicionáló vezetékeket kívül „hordja”. Kinti búrájában található a mozgólépcső is. Itt is találhatjuk magunk kisebb sorokban a bejáratnál, de csak a biztonsági ellenőrzések miatt. De mivel szép köztéren áll, utcazenészekkel hallgatásával és táncosok csodálásával üthetjük el az időt. Bent az első három emeletet a közkönyvtár foglalja el. A többi három emeleten pedig modern művészeti kiállítások vannak. Itt egy rendkívüli környezetben (az ablakokból az Eiffel-tornyot láthatjuk) olyan művészek alkotásait tekinthetünk meg, mint: Pablo Picasso, Andy Warhol, Georges Braque, Joan Miró, Henri Matisse és még sokan mások.
A Champs-Élysées és az Arc de Triomphe: Franciaország leghíresebb, legtekintélyesebb boulevard-ja az ’az elíziumi mezők sugárútja’. Induljunk el a Louvre-ból a Place de la Concorde-on át a Diadal-ívig (Diadalút). Így megtekinthetjük az Arc de Triomphe du Carrouselt Napóleon szekerével, a pompás tavacskát a Tuileriák kertjében, a luxori obeliszket és a Champs-Élysées aranyos fáit és luxus boltjait. A Diadal-ív Napóleon győzelmeit mutatja, valamint alatta található az „Ismeretlen katona sírja”.
Jardin du Luxembourg: Párizs kedvenc parkja a Luxembourg kert. A 17. században építették, Medici Mária gyermekkori firenzei otthona képmására. Az egész kert látványát a nyolcszögletű tó dominálja, ahol modellhajókat lehet úsztatni. Ezenkívül kipróbálhatjuk a lovaglást is. Ne kövessük el azt a hibát, hogy nem kijelölt helyre ülünk le piknikezni, mert rendfigyelők járják a parkot és biztos, hogy megtalálnak. A környező boltokban pedig kis piknikcsomagokat lehet venni, sajttálakkal és műanyag evőeszközökkel.
Shakespeare and Company és a környező régiségboltok: A Notre-Dame körzetében található a Shakespeare and Company angol nyelvű könyvesbolt, ami a kedvenc könyvesboltom. Nagyon elbűvölően van berendezve a két emelet. Itt nem csak könyveket lehet venni, de kis kuckókban olvasni is lehet. Az előtte lévő placcon pedig utcazenészek szórakoztatják a turistákat. A Szajna e partján régiségboltok találhatóak. Nagyon sok régi francia nyelvű könyvet áruló árus van (én vettem itt egy Verne 80 nap alatt a föld körült francia kiadásban) és ha nem is könyvvásárlás céljából, de megéri ezen a helyen sétálgatni. Az igazi párizsi érzés.
Musée Rodin: Ha másért nem Auguste Rodint mindenki ismeri A gondolkodó című szobra miatt. Ami nem mellesleg ennek a múzeumnak a kertjében található. Eredeti címe a műnek „A költő” volt, hiszen Rodin ezzel a szoborral Dante-t ábrázolja, igen, azt a Dante-t, aki az Isteni színjátékot írta. Itt megtalálhatjuk A pokol kapuját, ami Dante poklát testesíti meg. A benti részen kiemelt helyet kapott A csók egyik változata, amit szintén nagyon híres. Ezenkívül a hátsó kis parkja nagyon hangulatos sétákhoz.
Basilique du Sacré-Coeur: A Montmartre tetején található a ’Szent Szív bazilikája’. Ez az építmény Párizs szinte minden pontjáról kitűnően látszik, ugyanis fent van egy domb tetején és fehér (, mint a bolti zsír). Innen látható a legjobban az egész város. 225 lépcső vezet fel a domboldalon, de választhatjuk a siklót is. Megéri felsétálni, hiszen jobbnál-jobb képeket lehet lőni a városról. A Sacré-Coeur belülről sajnos annyira nem érdekes, de ingyenes besétálni. A közelben található Dalí egyik lakása, valamint az itteni utcák nagyon autentikusak, és sokszor turista mentesek.